🦊 Foxi-Marci és a titkos barlang

Egy esős dél-után Fo-xi-Mar-ci az er-dő-ben bók-lá-szott.

Csu-pog-tak a csep-pek, és bu-bo-ré-ko-san szólt a sár.

Egy-szer-re csak ész-re-vett va-la-mit:

egy sö-tét lyu-kat a domb ol-da-lán.

– Mi le-het ez? – kér-dez-te ma-gá-ban.

Be-pil-lan-tott.

– Hű, ez egy bar-lang! – sut-tog-ta.

Be-sé-tált óva-to-san.

Csil-log-tak a kö-vek, mint ezer kis csil-lag.

De az-tán… brummm! – va-la-mi mor-rant! 🐻

– Ki van ott? – kér-dez-te Mar-ci re-meg-ve.

Ki-bújt egy nagy, lom-ha med-ve.

– Nyuu - haa, csak én va-gyok, Mor-zsa! – ásí-tott a med-ve.

– Te itt al-szol? – cso-dál-ko-zott Mar-ci.

– Igen, ez az én tit-kos bar-lan-gom.

De most, hogy itt vagy, meg-oszt-hat-juk!

Mar-ci le-ült, és a med-ve mel-lé bújt.

– Jó me-leg vagy! – mond-ta.

És ott ül-tek, míg el nem ámul-tak a csep-pek. ☔